Megszületett a megállapodás a 2027-es minimálbérről és garantált bérminimumról. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülésén a kormány, a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői abban egyeztek meg, hogy

  • a minimálbér bruttó összege 7,5 százalékkal, 347 000 forintra emelkedik,
  • a garantált bérminimum 6,1 százalékkal, 396 000 forintra nő.

Az új összegek 2027. január 1-jétől lépnek életbe. Bruttóban ez a minimálbérnél 24 210, a garantált bérminimumnál 22 780 forintos emelést jelent. A munkaadók és a munkavállalók emellett 5 százalékos általános bérajánlást fogalmaztak meg a versenyszféra számára.

A nettó bér jobban nő, mint a bruttó

A tervezett adójóváírással együtt – azoknál a munkavállalóknál, akik egyéb személyijövedelemadó-kedvezményre nem jogosultak – a minimálbér nettó összege 17,2 százalékkal, havi közel 37 ezer forinttal, a garantált bérminimumé pedig 13,3 százalékkal, havi mintegy 33 ezer forinttal nőhet. Kármán András pénzügyminiszter és Kátai-Németh Vilmos közös bejegyzése szerint így jelentős nettó keresetnövekedés érhető el úgy, hogy a bruttó bérek mérsékeltebb emelkedése a gazdaságilag sérülékenyebb munkáltatóknak is kezelhetőbb többletterhet jelent.

Fontos ugyanakkor, hogy a nettó összegek csak a bejelentett adójóváírás megvalósulásával és az egyéb kedvezményre nem jogosultak esetében érvényesülnek, és a számítások nem tartalmazzák az infláció hatását.

Az emelés mintegy 700 ezer munkavállaló alapbérét érintheti (illusztráció)
Az emelés mintegy 700 ezer munkavállaló alapbérét érintheti (illusztráció)

Kiket érint?

A kormányzati tájékoztatás szerint az emelés mintegy 700 ezer munkavállalót érinthet, az alapbérek a jogszabály erejénél fogva emelkednek. A minimálbér a végzettségtől függetlenül mindenkinek járó legkisebb munkabér, a garantált bérminimum pedig a legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozók magasabb bérküszöbe.

A legalacsonyabb bérek szintje messze túlmutat a fizetési papíron: ehhez igazodik például a vállalkozók által fizetendő közteher, és hatással van több társadalombiztosítási ellátásra – így a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozási díjra és a táppénzre –, valamint az álláskeresési járadék összegére is.

Kompromisszum minden oldalról

A tárgyalások elején a munkáltatói és munkavállalói álláspontok jelentősen eltértek, a többfordulós egyeztetés végén született meg a mindenki számára elfogadható kompromisszum. „A megállapodás minden fél részéről kompromisszumot igényelt. A béremelés mértékéről meg lehet állapodni, a fedezetéről azonban nem lehet tárgyalóasztal mellett dönteni. Azt a vállalkozásoknak a piacon kell előteremteniük” – fogalmazott Kalmár Ákos, a munkaadókat tömörítő MGYOSZ elnökségi tagja.

A felek a jövőben egy középtávú, képletalapú bérmegállapodáson is dolgoznak. A 2027-es megállapodást november utolsó hetében írják alá, ezt követően a kormány rendeletben állapítja meg az új összegeket.