Az elmúlt évek egyik legrosszabb hetét zárták a világ részvénypiacai, és a kriptovaluták sem úszták meg: a bitcoin két éve nem látott szintre esett. A pénteki eladási hullám elsősorban a mesterséges intelligenciához kötődő technológiai papírokat sújtotta, de a bankoktól az aranyig szinte minden kockázatosnak tartott eszköz veszített értékéből.
Korrekcióba lépett a Wall Street
New Yorkban pénteken a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq Composite 5,28 százalékot zuhant, 22 617,73 ponton zárt, és ezzel az idei teljes emelkedését elveszítette. Az S&P 500 3,7 százalékkal, 6910,39 pontra esett, a Dow Jones pedig 949,73 ponttal, 1,93 százalékkal 48 147,33 pontra gyengült. Az S&P 500 és a Dow is több mint 10 százalékkal került a korábbi csúcsa alá, ami a befektetők szóhasználatában korrekciót jelent. Heti szinten az S&P 500 8,6 százalékot veszített, ilyen rossz hete 2025 áprilisa óta nem volt, a Nasdaq heti mínusza pedig mintegy 10 százalék.
A lejtmenetet az MI-szektor vezette. Az Nvidia árfolyama egyetlen nap alatt 13,8 százalékot esett, miután sajtóhírek szerint az amerikai tőzsdefelügyelet a cég könyvelését vizsgálhatja. Az AMD és a Micron is 13–14 százalékkal került lejjebb. A héten tőzsdére lépett, a Claude chatbotot fejlesztő Anthropic részvénye az első napon még 17,1 százalékkal a 83 dolláros kibocsátási ár fölött zárt, pénteken viszont 9,1 százalékot veszített. A befektetők egyre kevésbé biztosak abban, hogy az adatközpontokba és a mesterséges intelligenciába öntött hatalmas összegek megtérülnek.
A nyomást a kamatkilátások is fokozzák: a piac szinte biztosra veszi, hogy az amerikai jegybank decemberben újabb negyed százalékpontos kamatemelést hajt végre, Christopher Waller, a Fed kormányzója pedig egy félpontos lépés lehetőségét is felvetette.
Európa és Budapest sem maradt ki
A páneurópai STOXX 600 index 2 százalékkal, 625,65 pontra esett, heti vesztesége meghaladta az 5,7 százalékot. Frankfurtban a DAX több mint 2,5, Párizsban a CAC 40 1,9, Londonban az FTSE 100 1 százalékot gyengült, a chipgyártó ASML és STMicroelectronics papírjai több mint 9 százalékot zuhantak.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3,79 százalékkal, 5416,93 ponttal 137 648,73 pontra esett, 41,75 milliárd forintos forgalom mellett. A legnagyobb terhet az OTP jelentette, amelynek árfolyama több mint 5 százalékkal csökkent; a négy blue chip közül egyedül a Magyar Telekom zárt pluszban.
Két éves mélyponton a bitcoin
A kriptopiacon még látványosabb volt a zuhanás. A bitcoin pénteken 2024 szeptembere óta először esett 57 ezer dollár alá, szombat hajnalban pedig 55 300 dollár környékéig süllyedt, mielőtt napközben ismét 60 ezer dollár közelébe kapaszkodott. A 2025 októberében elért, 126 ezer dollár feletti csúcsához képest így több mint felét elveszítette, csak novemberben nagyjából ötödével olcsóbbodott. Az ether egy nap alatt több mint 10 százalékot esett, a teljes kriptopiac kapitalizációja 2,04 billió dollárra olvadt.
Az esést a tőkeáttételes pozíciók kényszerzárása is gyorsította: egyetlen nap alatt mintegy 2,4 milliárd dollárnyi, többségében emelkedésre fogadó ügyletet likvidáltak a kriptotőzsdék, ebből több mint 1 milliárd dollár bitcoinhoz kötődött. Az intézményi befektetők is kivonulóban vannak: az amerikai azonnali bitcoin-ETF-ekből november 17. és 19. között összesen mintegy 1,13 milliárd dollár áramlott ki.
Az elemzők szerint nem pusztán a kriptók vagy az MI-részvények gondjáról van szó, hanem általános likviditási szűkülésről: az emelkedő reálhozamok és az erős dollár mellett a kamatot fizető állampapírok vonzóbbá váltak, ezért a befektetők a kockázatos eszközökből a készpénz és a kötvények felé menekülnek. Ezt jelzi, hogy az arany ára is 2025 szeptembere óta nem látott szintre esett.




