A három ország vezetőinek találkozóját november 19-én a sencseni Kylin Villában tartották.

Ukrajna is napirendre került

Hszi Csin-ping az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója alkalmából látta vendégül az amerikai és az orosz elnököt. A november 18–19-i gazdasági fórum programjához kétoldalú egyeztetések is kapcsolódtak. Trump külön is találkozott mind Hszivel, mind Putyinnal. A háromoldalú megbeszélésre csütörtök délután került sor, az együttműködés gazdasági kérdéseinél jóval szélesebb napirenddel.

A három vezető az ukrajnai háborúról, a közel-keleti helyzetről és a Koreai-félszigetről is véleményt cserélt. A házigazda azzal indokolta a találkozót, hogy a három nagyhatalom viszonya a világ más térségeinek biztonságára is kihat. Az ukrajnai tárgyalások szempontjából lényeges, hogy a Sencsenben kiadott nyilatkozatban a három elnök a saját országának szándékait rögzítette. Ukrán vezető nem vett részt ezen az egyeztetésen.

Donald Trump és Vlagyimir Putyin az APEC-csúcs idején külön is tárgyalt Sencsenben.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin az APEC-csúcs idején külön is tárgyalt Sencsenben.

Miről szól a nukleáris párbeszéd?

A közös dokumentumban az államfők megerősítették azt az elvet, hogy egy nukleáris háborút senki sem nyerhet meg, ezért azt soha nem szabad megvívni. A tervezett párbeszédnek két célját nevezték meg. Az egyik a nukleáris fegyverekhez kapcsolódó kockázatok mérséklése, a másik annak megakadályozása, hogy ezek a fegyverek további szereplők kezébe kerüljenek.

A három résztvevő egyszerre atomhatalom és az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. Hszi ebből vezette le, hogy az átlagosnál nagyobb felelősségük van a nemzetközi biztonság fenntartásában. A sencseni vállalás egyelőre a tárgyalások megkezdésére vonatkozik. A nukleáris fegyverekről szóló pontban az elnökök nem szabtak felső határt az arzenálok méretének, és leszerelési határidőt sem tűztek ki.

Olajtermékek a közös nyilatkozatban

Az energiáról szóló vállalás kifejezetten a finomított kőolajtermékekre vonatkozik. A három ország ezekből szeretne többet előállítani és piacra juttatni. Az elnökök közös érdekként jelölték meg a folyamatos energiaellátást, és azt írták, hogy a kínálat bővítéséből más országok is részesülhetnek. A dokumentum ehhez nem rendel országonkénti mennyiségeket vagy szállítási ütemtervet.

Putyin az egyeztetésen az élelmiszer-ellátás biztonságát és a szabad nemzetközi kereskedelmet is az együttműködés lehetséges területei között említette. Kitért arra is, hogy Oroszország kész részt venni a mesterséges intelligencia szabályozásáról szóló nemzetközi munkában. Ezeket az orosz elnök a saját felszólalásában vetette fel.

Az ENSZ és a nemzetközi bíróságok szerepe

A nyilatkozat intézményi kérdésekre is kitér. A három államfő támogatja az ENSZ reformját, hogy a szervezet hatékonyabban tudjon válaszolni a nemzetközi békét és biztonságot érintő kihívásokra. A nemzetközi bíráskodás kapcsán az államok hozzájárulását és a tisztségviselőket megillető mentességet emelték ki. Közös álláspontjuk szerint a Nemzetközi Büntetőbíróságnak és a hasonló intézményeknek ügyelniük kell arra, hogy ne éljenek vissza a joghatóságukkal.

A kínai elnök a találkozón a három ország második világháborús együttműködését is felidézte. Ezzel indokolta azt a felhívását, hogy a három állam a mai nemzetközi vitákban is keresse a közös fellépés lehetőségét.