Oroszország orosz jelentések szerint három kulcsfontosságú európai országot hívott meg az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalásokra. A meghívás megosztotta az európai fővárosokat: Boris Pistorius német védelmi miniszter arra biztatta a vezetőket, hogy fogadják el az ajánlatot, és kezdjék meg az egyeztetést. Párizs jelezte, hogy az európaiak pozitívan reagálnak, de csak akkor ülnek asztalhoz, ha teljes körű részvételük biztosított. Moszkva közben feltételt is szabott: Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő jelenléte tönkretenné a jövőbeli tárgyalásokat.
Sajtóértesülések szerint Steve Witkoff és Jared Kushner két amerikai béketervet is előterjesztett, Moszkva azonban mindkettőt elutasította. Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes teljesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy Ukrajna NATO-mintájú védelmet kapjon, ugyanakkor a tárgyalások lehetőségét nem zárta ki.
Rutte: Lengyelország minden négyzetcentiméterét megvédik
Mark Rutte NATO-főtitkár szombaton Varsóban a lengyel légtér súlyos megsértésének nevezte a pénteki incidenst, amikor valószínűleg két orosz rakéta és egy feltehetően sugárhajtású drón hatolt be Lengyelország fölé. Sérülés nem történt, Varsó azonban szándékos provokációnak tartja az esetet, mivel a találatok egy több ezer európai katonát megmozgató hadgyakorlat közelében értek földet. Rutte szerint nem tudni, lesznek-e újabb légtérsértések, de – ahogy fogalmazott – a szövetség „készen áll megvédeni Lengyelország területének minden négyzetcentiméterét”. A NATO hétfőre összehívta az Észak-atlanti Tanácsot, Lengyelország pedig keleti határainak megerősítéséről tárgyal.
Szombaton Kijevben Wes Streeting brit védelmi miniszter és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megállapodott arról, hogy ukrán tervezésű drónokat brit területen is gyárthatnak. A beruházásokat a héten bejelentett 500 millió fontos katonai csomag finanszírozza, amelynek részeként London még idén ezer rövid hatótávolságú légvédelmi rakétát és ezer, ezer kilométernél távolabbi célpontokat is elérő támadó drónt ad át. A brit tárca megerősítette: az éves katonai támogatás 3 milliárd font.
Halálos csapások és a Krími híd sorsa
Az ukrán légierő szerint a szombatra virradó éjjel Oroszország három ballisztikus rakétát és 148 drónt indított, utóbbiak közül 117-et hatástalanítottak. A legutóbbi támadásokban országszerte legalább ketten meghaltak és 83-an megsebesültek. A legsúlyosabb csapás Krivij Rihet érte, ahol Olekszandr Hanzsa kormányzó közlése szerint két ember, köztük egy hétéves kisfiú vesztette életét, és legalább 58-an megsérültek; lakóházak, egy kórház és egy étterem is megrongálódott.
Andrej Nyikityin orosz miniszterelnök-helyettes szerint teljesen helyreállt a vasúti forgalom az elmúlt héten többször támadott Krími hídon. Zelenszkij egy amerikai televíziónak pénteken azt mondta, a hidat előbb-utóbb megsemmisítik. Orosz közlés szerint dróntámadás ért egy Kalinyingrádba tartó teherhajót a Finn-öböl semleges vizein, a legénységet kimenekítették. Ukrán drónok emellett a Barátság kőolajvezeték egyik tatárföldi csomópontját is eltalálták; egyelőre nem tudni, érinti-e ez a magyarországi ellátást.




