Mindszenty József bíboros életéről rendeztek konferenciát a vásárhelyi Emlékpont Múzeumban.
Istenért, emberért, szabadságért! Közelítések Mindszenty József bíboros pályaképéhez címmel tartottak tudományos konferenciát az utolsó magyar hercegprímás életéről, munkásságáról a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban.
A találkozónak egy évforduló adott aktualitását: október 30-án lesz hatvan éve, hogy Mindszenty kiszabadult házi őrizetéből, majd – mint Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője köszöntőjében fogalmazott – „olyan politikai, egyházszervezési és közéleti tevékenységbe kezdett, amely mind az ötvenhatos forradalom, mind az egyháztörténet újragondolásához fontos adalékokkal és szempontokkal szolgált”.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára a Nemzeti Kulturális Alap támogatta konferencia köszöntőelőadásában arról beszélt, Mindszenty József mindig saját hite és a nemzet érdeke szerint foglalt állást, legyen szó a tanácsköztársaság, a nyilasok vagy a kommunisták megítéléséről.
Archív kép nem érhető elForrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila
Nemet mondott mind a jobb-, mind a baloldalhoz kötődő erőszakos rendszerekre, tevékenysége világítótorony volt a huszadik század sötét éveiben – mondta politikus, egyúttal hozzátette Mindszenty munkásságának kutatása fontos feladat, amelyhez magas színvonalon járul hozzá az Emlékpontban most megrendezett tudományos előadássorozat is.
Balogh Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Mindszentyről tavaly megjelent, mintegy ezerhatszáz oldalas kétkötetes monográfiája szerzője előadásában felidézte: Mindszentyt 1949-ben egy koncepciós per keretében életfogytig tartó büntetésre ítélték, azonban megromlott egészsége, idős kora és a Genfben akkor megrendezett nemzetközi találkozó hatására 1955-ben kiengedték börtönéből; 1956. október 30-ig Felsőpetényben őrizték. Amikor október 28-án Nagy Imre bejelentette az Államvédelmi Hatóság feloszlatását, őrzői szabadon engedték, másnap pedig egy katonai különítmény a fővárosba kísérte, a budai Várban lévő prímási palotába. Miután a Kossuth Rádióban beolvasták a miniszterelnök által aláírt rehabilitációs dokumentumát, négy napon át özönlöttek hozzá a politikusok és az egyházi személyek. November 3-án szintén a Kossuth Rádió közvetítette szózatát.
Miután az állam vezetői a szovjet támadás hírére elmenekültek, az országházra kikerült a fehér zászló, Mindszenty József az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségén kért és kapott menedéket. Itt volt egészen 1971-ig. A kezdeti időszakban a világ számos politikusához fordult felhívásaival Magyarország érdekében, később azonban már a követségről sem tudott érdemi hatással lenni az eseményekre. Mindeközben Kádár János őt az ellenforradalom fő programadójának kiáltotta ki, egyúttal azzal rágalmazta, hogy likvidálni akarta Nagy Imrét.
Archív kép nem érhető elForrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila
– Mindszenty meg nem alkuvó ember volt – hangsúlyozta lőadásában Szerencsés Károly, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi docense, hozzátéve, hogy a bíboros valójában politizáló főpap volt, aki lehetőséget keresett politikai nézeteinek érvényesítésére, ám mégsem volt igazi politikus. Egy kérdésre, miszerint miért nem fogtak össze a kommunisták ellen a demokratikus erők, Szerencsés Károly kijelentette: Mindszenty a mártírságig eltökélt ember volt, de nem politikus, míg a politikusok messze nem voltak a mártírságig eltökéltek és nem is volt köztük olyan, aki mögé ezek az erők felsorakoztak volna. A szétforgácsolt politikai csoportok felett viszont könnyebb volt győzelmet aratni a szovjetek támogatta erőknek.
Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja Mindszenty József emlékiratait kutatta, amelyben a bíboros megrajzolta a pártállami vezetők portréit, leírta véleményét a földreformról és lejegyezte számos élményét és szubjektív meglátását is. Mindszenty Nagy Imréről szólva így írt: hős volt, tevékenysége tiszteletet érdemel, és ellentétben hóhéraival, ő tiszta maradt.
Janek István, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa előadásában arról beszélt: Mindszenty József ellenezte a csehszlovák-magyar lakosságcserét rögzítő egyezményt, sőt javasolta, hogy az északi állam adja vissza lakosaival együtt a felvidéki területeket Magyarországnak. Több politikusnál, sőt a pápánál is eljárt igazáért; felhívva a figyelmet az emberi jogok súlyos megsértésére és független bíróság eljárását követelte, melynek döntése nyomán az ENSZ határozatban rendezhette volna a helyzetet. Az előadó leszögezte: Mindszenty Isten ellen való véteknek nevezte a kollektív bűnösség elvét és annak alkalmazását.
Archív kép nem érhető elForrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila
Sz. Nagy Gábor, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főlevéltárosa a Mindszenty József elleni 1945-1946-os baloldali sajtótámadások kapcsán elmondta, Mindszentyt esztergomi érseki kinevezésére még nem reagáltak a lapok, november 1-jén kiadott pásztorlevele kapcsán azonban a politikába történő nyílt beavatkozással vádolták; a Szabad Nép és a Szabadság című sajtótermékek egyenesen reakciósnak kiáltották ki. A november 6-án megtartott pártközi értekezleten már egyetértettek a résztvevők abban, hogy Mindszenty a népellenes reakció pártjára állt, és úgy vélték, hogy bár az egyház foglalkozhat a közélettel, mégsem helyes, ha a politikáról alkot véleményt, ezzel zavart okozva a hívek lelki életében. Az 1945 szilveszteri rádióbeszéde kapcsán sem kímélték: a baloldali újságok szerint a szószéket kortes-hordóvá változtatta; a Lúdas Matyi egy a bíborost gúnyoló karikatúrát is közölt
A konferenciát záró előadásában a Nemzeti Emlékezet Bizottsága doktorandusz kutatója, Gulyás Martin kijelentette: az egyház kritizálhatja az államszervezetet is, ha az szétfeszíti a társadalmat. Mindszentyről és a rendszerváltás után róla kialakult véleményekről szólva rámutatott: azok két csoportra oszthatók. Egyik részük elmarasztalták a bíborost politikai kinyilatkoztatásaiért: meglátásuk szerint radikális antikommunista hozzáállása az egyháznak kárt okozott, miközben azért nem alakulhatott ki jobboldali egység, mert Mindszenty egyik pártformáció mellett sem foglalt állást. A másik oldal viszont fellépését erkölcsi képet meghatározó viszonyítási pontként határozta meg és az államszervezetről alkotott bírálatában a jobbító szándékot látta meg. Gulyás Martin hozzátette: Mindszenty azt is hangsúlyozta, hogy a magyar nép ellensége nem az orosz nép, hanem a szovjet birodalom totalitárius szervezete.
Friss híreink