Kihasználva a remek kirándulós időt felkerestem a Körtvélyesi-holtágat. Ide a Tiszai úton keresztül jutottam el. A kirándulás során a nyugodalmas természetben teljes mértékben kikapcsolódtam, a kerékpáros túrát minden vásárhelyinek ajánlom. Rengeteg gyönyörű fotón mutatom mit lehet látni aki vállalja a kerekezést.

A napokban többször is csábító idő volt kimozdulni, így megragadtam az alkalmat és jómagam is kerékpár nyeregbe pattantam és mintegy közel 20 km-et tekertem a Tiszai úton keresztül a Körtvélyesi-holtághoz, majd onnan a Bodzási út felé tértem haza. Örömmel láttam mások is a vadregényes úton közelítették meg a holtágat és voltak olyanok is akik így tekertek el Mártélyig.

A Jókai utca folytatásaként kezdődik a Tiszai út, avagy ahogy egyesek hívják a Körtvélyesi út. Itt ha úgy tartja kedvünk tarthatunk egy kis pihenőt mielőtt az innen 5 km-re lévő holtág felé vennénk az irányt.

Archív kép nem érhető el

Archív kép nem érhető el

Az első egy km aszfaltos úton vezet.

Archív kép nem érhető el

Néhány perc tekerés után érkezünk a 47-es út gyalogos-kerékpáros aluljárójához.

Archív kép nem érhető el

Archív kép nem érhető el

Miután az aszfalt elfogyott földúton folytathatjuk kirándulásunkat, tavasz lévén több illatos repcemezővel is találkoztam, mindenképpen meg kellett állnom egy-két fotó erejéig.Archív kép nem érhető el

Archív kép nem érhető el

Két kilométer kerekezést követően máris a vasúti átjárónál találtam magam és pont jókor jött is egy mozdony, amelyet szintén lencsevégre kaptam. A mozdonyvezető integetett nekem, természetesen visszaintegettem.

Archív kép nem érhető el Archív kép nem érhető el Archív kép nem érhető el

Az vasúti átjárónál panorámám volt a környező földekre.

Archív kép nem érhető el

Innen kissé rosszabb minőségű, de még jól járható földúton folytattam utam.

Archív kép nem érhető el

Az Tiszai utat övező fák között néhány helyen ki lehet látni, a mártélyi glóbusz nem is tűnt túl távolinak és eközben felfedeztem egy vadlest is.

Archív kép nem érhető el

A Tiszai útba néhány kisebb földút torkollik, ezeket is szemügyre vettem.

Archív kép nem érhető el Archív kép nem érhető el

A holtághoz közeledve egy csatorna mellett is megálltam egy fotó erejéig.

Archív kép nem érhető el

Kb. 20-25 perces könnyed bringázás után máris a Tiszai út végéhez, azaz a töltéshez érkeztem. Itt találhatjuk a körtvélyesi gátőrházat, ahol szürkemarhákat tartanak és ugyanitt van egy gólyafészek ahol egy gólyapár lelt otthonra, ottjártamkor a pár egyik tagja volt a fészekben. A töltésen kettő motoros kavart port.

Archív kép nem érhető el

Archív kép nem érhető el  Archív kép nem érhető el Archív kép nem érhető elArchív kép nem érhető el

A gátőrházzal szemben van a lejáró a holtághoz ahová jól esett behúzódni a májusi erősebb napsugarak elől, a holtág mentén végig hatalmas, zömmel nyárfák adnak hűs árnyékot.

Archív kép nem érhető elArchív kép nem érhető el Archív kép nem érhető el

A holtágnál lapuleveleket is láthatunk.

Archív kép nem érhető el

Amiért igazából vállalni ajánlott ezt a könnyed kirándulást az a holtág szépsége, a ladikok ringatózásának békét sugárzó nyugalma, a csend. Ottjártamkor mindössze pár horgász volt a parton.

Archív kép nem érhető el  Archív kép nem érhető elArchív kép nem érhető elArchív kép nem érhető elArchív kép nem érhető elArchív kép nem érhető el

A túlpart is meseszép.

Archív kép nem érhető el

A parton sétálva figyelmes lettem a mocsári nősziromra. Archív kép nem érhető elArchív kép nem érhető elArchív kép nem érhető el

Hazaindulás előtt természetesen szemügyre kellett vennem az egykori révházat, amely 1932-ben épült és napjainkban kihasználatlan, sajnos körbe nőte a gaz és több kisebb-nagyobb facsemete is itt talált lakhelyet magának.

Archív kép nem érhető el Archív kép nem érhető el Archív kép nem érhető el Archív kép nem érhető el

Késő délután még egy pillantást vetettem a révház felőli lejárónál a töltésre, majd élményekkel teli a Bodzási úton tekertem vissza a városba.

Archív kép nem érhető el