Egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a közösségi oldalak végtelen görgetése nem ártalmatlan időtöltés. Erre válaszul két megközelítés is népszerűvé vált: az egyik fizikailag zárja el a felhasználót a kedvenc alkalmazásaitól, a másik, az úgynevezett bloomscrolling, a közösségi médián belül próbálja egészségesebb irányba terelni a tartalomfogyasztást.

Mit mondanak a kutatások?

Liana Bunag tanulmánya szerint a folyamatos görgetés, a lájkok utáni sóvárgás és az ismétlődő online interakciók zsugorítják a figyelmi kapacitást, gyengítik az impulzuskontrollt, és mentális fáradtsághoz vezethetnek. A szakember a generációk közötti különbségre is rámutatott: a Z generáció tagjai mindössze 8 másodpercig képesek aktívan figyelni, míg a milleniálok 12, a boomerek 20 másodpercig.

A Stanford Egyetem folyóiratában ismertetett vizsgálat szerint a 18–25 évesek körében a túlzott képernyőidő az agykéreg elvékonyodásával járhat, az okostelefon-függőknél pedig kisebb szürkeállomány-térfogatot figyeltek meg. A szakértők napi 2,5 órát tartanak afféle határértéknek: ennyi még nem bizonyítottan káros, aki viszont többet tölt a közösségi felületeken, gyakrabban számol be depresszióról vagy romló mentális állapotról.

A Meta ügyvédje, Kevin Huff ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy közösségimédia-függőség nem létezik, az Amerikai Pszichiátriai Társaságra hivatkozva, amely nem ismeri el az appfüggőséget diagnózisként. A társaság azonban leszögezte: attól, hogy ez a kórkép nem szerepel a DSM-5-TR-ben, még nem jelenti azt, hogy nem létezik. Magyar szakértők szerint a túl sok képernyőidő distresszt, alvászavart okozhat, és a szociális, illetve munkahelyi készségekre is kihat.

Tégla és tudatos hírfolyam

Az egyik megoldás a Brick, vagyis „tégla” nevű eszköz, amelyet két fiatal fejlesztett ki 3D nyomtatóval, saját telefonfüggőségükből kiindulva. Ha a telefont hozzákapcsolják, a kiválasztott alkalmazások elérhetetlenné válnak, egészen addig, amíg a készüléket újra hozzá nem érintik.

A bloomscrolling nem tilt, hanem arra ösztönöz, hogy építő, inspiráló tartalmakat keressünk. Alanys Chavez szakmai tanácsadó szerint a módszer leginkább a szorongással, depresszióval vagy fokozott érzékszervi érzékenységgel élőknek segíthet, mert „egyfajta érzelmi szabályozásként működik”. Azt javasolja, hogy bátran használjuk a némítás, a letiltás és a kikövetés lehetőségét a feszültséget keltő tartalmaknál, és tanítsuk az algoritmust hobbikkal, művészettel, természettel kapcsolatos posztokra.

A mértékletesség itt is fontos. Bodett Dresser klinikai szakpszichológus szerint „egy kedvesebb feed jó kezdet lehet, de nem helyettesíti a minőségi pihenést”.