1907 tavaszán a párizsi pincérek sztrájkba léptek, és követeléseik között a jobb munkakörülmények és a heti pihenőnap mellett az is szerepelt, hogy bajuszt viselhessenek. Kiáltványukban azt írták, nem akarják a nőket utánozni azzal, hogy leborotválják a bajszukat. A francia sajtó eleinte viccnek tartotta a kezdeményezést, de a mozgalom komolynak bizonyult.

Miért pont a pincérek?

A XX. század elején Franciaországban az arcszőrzet a rang jele volt: bajuszt viselt Armand Fallières köztársasági elnök, Georges Clemenceau miniszterelnök, de üzletemberek, buszsofőrök, csendőrök és művészek is. Simára borotvált arca a beosztottaknak és a cselédségnek volt. Egy korabeli újságíró szerint a vendégek nem akarták, hogy a kiszolgálóik hasonlítsanak rájuk. Szerepet játszott az is, hogy a pincérek többnyire fiatalok voltak, akiket a bajusz öregített volna, és higiéniai aggályok is felmerültek.

A felszolgálók helyzete egyébként is nehéz volt: nem kaptak fix fizetést, a borravalóból éltek, amiből a tulajdonos is részesedett. Volt, ahol belépődíjat kellett fizetniük a munkáért, az eltört poharakat és csészéket pedig maguknak kellett pótolniuk.

A sztrájk kezdetén a pincérek otthagyták a teraszokat, és vonulni kezdtek a városban, útközben egyre több kollégát toborozva. Csatlakoztak a szakácsok, szobalányok, sommelier-k és mosogatók is, május 1-jén már 16 ezren sztrájkoltak. Bő két hét után felemás győzelemmel tértek vissza: megkapták a bajuszviselés jogát és némi béremelést, szabadnapot azonban nem.

A bajusz évezredes története

Az arcszőrzet első ismert ábrázolása Kr. e. 2500 körülről, Egyiptomból, Rahotep herceg szobráról maradt fenn. Az ókorban méltóságot és rangot jelzett, a lovagkorban a bátorságot. A brit hadseregben 1860 és 1916 között kötelező volt, leborotválása fegyelmi vétségnek számított. A teázó britek kedvéért Harvey Adams fazekas az 1860-as években bajuszcsészét talált fel, amelynek belső pereme távol tartotta az italt a szőrzettől.

Magyarországon is nagy becsben tartották: Balassi, Zrínyi, Petőfi, Széchenyi és Arany is bajuszt viselt, a pásztorvilágban pedig külön elnevezések – kocsis-, kanász-, harcsabajusz – születtek. A párizsi pincérek győzelme azonban későn jött: Gillette borotvája hamarosan népszerűvé tette a simára borotvált arcot, a XX. század első felében pedig a diktátorok miatt is visszaesett a bajusz divatja. A hippik, majd a millenniálok hozták vissza, utat nyitva a barbershopoknak.