A Medián március második felében készült felmérése szerint a kormánypárt nemhogy gyengült volna (mint azt a hódmezővásárhelyi fiaskója után sokan feltételezték), de még erősödött is: két héttel a voksolás előtt a szavazókorú népesség 41 százalékát, a választani tudó szavazók 53 százalékát tudhatja maga mögött.

A választások közeledtével egyébként meredeken nőtt a szavazási hajlandóság: a válaszadók 66 százaléka mondta, hogy április 8-án biztosan elmegy szavazni, ami három hét alatt 6 százalékpontnyi növekedés – ennél magasabb részvételi kedvet (70 százalékot) közvetlenül a választás előtt csak 2002 tavaszán mért a Medián, és akkor aztán a tényleges részvétel is rekordmagas volt – írja a HVG.

Látszik, hogy a mozgósítás különösen a falvakban volt hatásos: a községekben élők körében március eleje óta 54-ről 68 százalékra nőtt a „biztos” szavazók aránya, és a megnövekedett részvételi kedv – a várakozásokkal ellentétben – nem az ellenzék esélyeit javította: épp a falusiak körében 39-ről 48 százalékra nőtt a Fidesz-szavazók aránya.

A valós részvételi arányon túl számos más kérdés is nyitva áll. A Jobbik parlamentbe jutása biztosra vehető, ám a támogatottsága január óta némileg csökkenő tendenciát mutat, és az eredménye akár el is maradhat a 2014-estől. Az MSZP–Párbeszéd szövetség bejutása is viszonylag biztosnak tűnik, bár a közös lista miatt a 10 százalékos küszöböt kell átugrania. Az LMP a „rejtőzködők” köréből is számíthat szavazatokra – az ismeretlen pártpreferenciájú „biztos” szavazók közül minden ötödik adná a voksát közepesnél nagyobb valószínűséggel a zöldpártra. A Medián a DK bejutását is valószínűsíti, bár Gyurcsány Ferenc pártja a kampányban nem tudta erősíteni a pozícióját.