Június 4-én, a trianoni diktátum 100. évfordulóján Csongrád megyét Csongrád-Csanád megyére keresztelik át. Ez az esemény a magyar megyerendszer államszervező erejét és a kulturális sokszínűség együvé tartozását is megmutatja - véli Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója, aki a Rádió7 Közös nevező című műsorában beszélt a történelmi jelentőségű átnevezésről.

Csongrád és Csanád vármegye két különböző identitás. A magyar államiság történetének 1000 éve alatt területi alapon szerveződtek a megyék – ismertette a Tornyai múzeum vezetője.

“A magyar államszervezés Szent István korához kötődik, akkor szervezték meg a magyar államiságot, ekkor alakították ki a vármegye rendszert, amely egy sajátos jogi intézmény volt. Ez az Európában is egyedülálló rendszer egyszerre látott el közigazgatási funkciót, illetve a megyei nemesség, a megyei alkotmányos intézmények, az önkormányzatiságnak is régi intézményrendszeréül szolgált. Az államalapítás korában Csanád vármegyét Ajtony vezér uralta, mintegy 30 ezer négyzetkilométeren. Csanád vezér leverte őt, ekkor lett a neve Csanád vármegye és megalakult a Csanádi püspökség is. Így egy 990 éves vármegyéről beszélünk, az egyházmegyéjével együtt” – mondta Miklós Péter.

A trianoni diktátummal Csongrád és Csanád vármegye kevesebb területet veszített, ellentétben a mellettük lévő Torontál vármegyével.

“A történelmi Csanád megye visszaszerzése kettős üzenetet hordoz: azt mutatja, hogy az 1000 éves magyar megyerendszer államszervező ereje,az  írásbeliség, a kultúra és a  kereszténység régió és térszervező erő tud lenni” – jelentette ki az igazgató.

A Csanád nevet a kommunizmus szüntette meg, noha magában a csongrádi címerben ott van Torontál és Csanád megye is, szimbolikusan.

Bár állampolgári kezdeményezések is születtek a két megye nevének egybetételére, végül 2017-ben Lázár János, akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter, jelenleg is a térség országgyűlési képviselője terjesztette be az országgyűlés elé a névváltoztatást, amelyet ellenszavazat nélkül hagytak jóvá.

Miklós Péternek oroszlánrésze volt ebben:

a Csongrád megyei közgyűlésnek is el kellett ezt fogadnia, ennek tagja volt akkoriban Miklós Péter is. Illetve hosszú szakmai diskurzust is folytatott történészekkel a névváltoztatásról.

Mint ahogyan a Rádió7 műsorában elmondta, egy etnikailag és kulturálisan is sokszínű területről van szó, és minden magyarnak a Kárpát medencében össze kell, hogy tartozzon. Véleménye szerint a 100. évfordulón méltó és igazságos, hogy Csanád megye újra felkerül a térképre, és Csongrád megye gazdagodik azzal a sokszínűséggel, amit az itt élő emberek képviseltek.

Még hozzátette, a régen ezen a területen élőket a földhöz való kötődés jellemezte, egy intenzív kertkultúra – elég ha csak a makói hagyma hírnevére gondolunk – , emellett a szorgalom, a munka és a kitartás volt jellemző rájuk.

 

Borítókép Rádió7