1956 évfordulója és a nyugdíjas-nap alkalmából tartottak ünnepséget a Belvárosi Olvasókörben, ahol a kancelláriaminiszter is beszédet mondott.
Zsúfolásig megtelt a Cseresnyés kollégium ebédlője, ahol a Belvárosi Olvasókör és társszervezetei, valamint pártolói tartották szokásos, éves ünnepségüket 1956 október 23 és a nyugdíjasok napja alkalmából. Az ebéd előtt ünnepi műsorral készültek és beszédet mondott Mihály Jenő elnök, Vágó János települési képviselő és Lázár János országgyűlési képviselő.
Archív kép nem érhető el
A kancelláriaminiszter egy kiváló, összetartó társaságnak nevezte a rendezvényre ezúttal is ellátogatókat. Beszédében kiemelte, tisztelet és megbecsülés kell hogy övezze a mai fiatalok részéről az időseket, nyugdíjasokat, akik megteremtették mindazt ami a jelen társadalmunkban szép és jó.
Tiszteletet érdemelnek azért is, mert 1956-ban, az azt megelőző és követő nyomorúságos 50-es években, életüket, épségüket, szabadságukat nem féltve az utcára vonultak, felemelték hangjukat, végül fegyvert ragadtak a személyes szabadság és az ország függetlensége érdekében.
Archív kép nem érhető el
Lázár kiemelte, ma már sokkal kevesebbet vár a haza tőlünk, mint várt 1956-ban. Ma már sokakat arra is biztatni kell, hogy éljenek demokratikus jogukkal, menjenek el a választásokra, hallassák véleményüket. Mi ez ahhoz képest, amit az ’56-os fiatalok, idősek vállaltak akkor amikor nem tűrték tovább az idegenvezérelt elnyomó hatalmat.
Hozzátette, időről-időre – 1848-ban, a I-II világháború során, az 50-es években, 90-ben, vagy napjainkban is – felmerül a két kérdés, szabad és független országban akarunk-e élni.
Archív kép nem érhető el Archív kép nem érhető el Archív kép nem érhető el Archív kép nem érhető el Archív kép nem érhető el Archív kép nem érhető el
Friss híreink