Lakásában már nem fér a felhalmozott lom, a közös tároló is tele van. Olvasónk azt írja, nem tudják hova forduljanak.

Olvasónk egy ismerőse nevében írt és küldött fotókat portálunknak, hogy lassan elviselhetetlenné válik az élet a Kistópart utca egyik tömbjében, ahol egy gyűjtögető nő él. Mint írják, lakásában már egy talpalatnyi hely sincs ezért elkezdte a négy lakáshoz tartozó tároló feltöltését is.

Archív kép nem érhető el

Próbálkoztak már a katasztrófavédelemnél és az „ÁNTSZ” utódjánál, ám érdemi megoldás még nem született, így azt remélik a nyilvánosság talán segíthet. Cikkünkkel egy időben megkérdezz(t)ük az önkormányzatot, mert úgy véljük, létezik jegyzői jogkör a problémára. Amint válaszolnak, megírjuk és megküldjük olvasónknak is.

A kényszeres gyűjtögetés, más néven patologikus halmozás egy pszichológiai betegség, mely megakadályozza az egyént, hogy használhatatlan, vagy szükségtelen tárgyakat kidobjon. Ezáltal a lakhely olyan mértékben telítődik, hogy normális értelemben lakhatatlanná válik. Gyakran „Messie-szindrómának” is nevezik, ez a kifejezés a bulvársajtóból a szaknyelvbe is átkerült.

Egyesek szerint ez a szindróma egy komolyabb pszichológiai stádium megnyilvánulása is lehet, okozhatja félelem, társ elvesztése, egyedüllét elviselhetetlensége, egyéb lelki betegségekre engedhet következtetést. Ezek a tárgyak a betegeknek az elveszett társat/társat jelentik a számukra.

A betegségnek 5 stádiuma van, és gyakran társul agorafóbiával, ami a nyílt tértől való félelmet jelenti – okosodtunk ki a wikipédiából.

Miközben nincs egyszerű meghatározása ennek a szindrómának, az alábbi jelenségek utalnak az állapotra:

Gyűjtése, vagy beszerzése mindennemű használati tárgyaknak, ruhaneműknek, csecsebecséknek, dobozoknak, zacskóknak vagy mindenféle használati eszközöknek.

Lakóhely oly mértékű zsúfolása az említett tárgyakkal, hogy normális használatát majdnem lehetetlenné teszik.

Jelentős akadály okozása a napi élet funkcióinak (takarítás, rendtartás, szükséges tárgyak hozzáférhetősége stb.) tekintetében.

Fizikai képtelenség a használhatatlan lomtól való megválásra.

Ez az állapot olyan méreteket ölthet, hogy az egyénre és környezetére sérülési veszéllyel, tűzveszéllyel és társadalmi kirekesztéssel is járhat. Különböző embereknél másként jelennek meg a tünetek, de az eredmény mindig hasonló. Az állapot kezelése majdnem mindig hosszadalmas terápiát kíván.

Archív kép nem érhető el