Egy, a 2014-es választási kampány nyomán támadt bírósági ügy került a Kúria asztalára.

Hamarosan pont kerülhet egy a hódmezővásárhelyi városvezetés és a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyi szervezete közti, immáron bő egy éve húzódó jogvita végére. Az ügy helyi kérdéseket érint, de hosszútávon a magyarországi önkormányzatok általános rendeletalkotási gyakorlatára is hatással lehet.

Plakáttilalom

Az egész történet a 2014-es önkormányzati választásokat megelőző kampányidőszakban indult. A párt vásárhelyi csoportja október 6-án bejelentést tett Almási István polgármesternél, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, plakátokat helyeznének ki a városi buszmegállókra.

A Jobbik helyi aktivistái – időhiány miatt a városfő válaszlevelének kézhez vétele előtt – még aznap el is kezdték kiragasztgatni a hirdetményeiket.

Három nappal később jött a hideg zuhany: a városfő egy október 9-én kelt határozatban elutasította a párt beadványát. Dombi-Kiss László, a Jobbik hódmezővásárhelyi elnöke, a témában tartott mai sajtótájékoztatóján elmondta, a polgármesteri indoklás szerint az elmúlt években komoly gondot okozott a városnak a falragaszok után maradt ragasztócsíkok eltakarítása, ezért is mondott nemet a plakátolásra a buszmegállókban.

Aggályosnak tartjuk a döntést, a választási eljárásról szóló törvény ugyanis egyértelműen fogalmaz a kérdésben: a jelöltek, jelölőszervezetek csak környezetvédelmi és műemlékvédelmi okokra hivatkozva korlátozhatók az efféle kampánytevékenységükben – mondta a hódmezővásárhelyi Jobbik-elnök. Mintegy zárójelben hozzátette, sohasem használnak olyan anyagokat, melyek nyomot hagynának, illetve a hirdetményeiket már a választás napjának éjjelén eltávolították.

Kérdésünkre azt is elmondta, egyedül a Jobbik ilyen irányú kérését utasította el a városvezetés.

Bírságolt a város

Dombi-Kiss László ismertetése szerint az ügy 2014. november 12-én folytatódott, amikor is Korsós Ágnes címzetes főjegyző a közösségi együttélés szabályaira vonatkozó rendeletre hivatkozva, 66 rendbeli „választási plakát engedély nélküli elhelyezése” miatt közigazgatási bírságot szabott ki a Jobbikra.

JobbikForrás: Vásárhely24/Frankó Máté

A határozatokat a párt bírósági úton megtámadta: fellebbviteli keresetet nyújtott be, melyet a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Kúria Önkormányzati Tanácsa is megalapozottnak talált.

A hódmezővásárhelyi jegyző az érintett határozatokat idén novemberben egytől-egyig vissza is vonta.

Joghézagok

A közigazgatási bíróság jogerős határozatában foglaltakat Szabó Pál, a Jobbik önkormányzati képviselője ismertette.

E szerint az ügy egy joghézagra, az önkormányzatokról szóló törvény alkotta túl tág keretek okozta problémákra, valamint a helyi közgyűlések rossz rendeletalkotási gyakorlatára is rávilágított.

Előbbiről szólva az ítélkezőtestület arra hívta fel a figyelmet, hogy a települési önkormányzatok – megfelelő keretszabályok hiányában – úgy tilthatnak meg illetve szankcionálhatnak „a közösségi együttélés szabályaival szembemenő”, valójában nem jogellenes magatartásformákat, hogy a törvényben tisztázva lennének a pontos hatáskörök.

A bíróság szerint ez különösen a bünetések kapcsán veszélyes, ahhoz ugyanis az önkormányzatokat gazdasági érdekek is fűzik.

Az utóbbi kapcsán a kettős szabályozás problémájára figyelmeztetnek. A bíróság szerint ugyanis, az alaptörvény és a hódmezővásárhelyi ügyre is vonatkoztatható jogszabályok világosan leírják, mi a teendő egy ilyen ügyben. A választási szabályokat, vagy épp a véleménynyilvánítás szabadságának kérdéskörét érintő helyi rendeletek egy magasabb szintű jogszabállyal mennek szembe.

Dombi-Kiss László kérdésünkre, a konkrét ügy kapcsán elmondta, ha például valóban jogsértést követtek volna el, azt a Nemzeti Választási Iroda és nem a helyi önkormányzat feladata lett volna szankcionálni.

Az ügy kapcsán megkerestük a hódmezővásárhelyi városvezetést is. Korsós Ágnes címzetes főjegyző holnapra ígért tájékoztatást.