Czene Ferenc, aki részt vett az 1956-os eseményekben, Vásárhelyre látogatott.

A HSZC Cseresnyés Kollégium különleges programmal várta az érdeklődőket: a Czene Ferenc életét bemutató, A születés jogán című dokumentumfilmből láthattak részleteket, emellett lehetőségük volt arra is, hogy kérdezzenek a forradalmártól.

Vig Áron, a kollégium igazgatója elmondta, nagy gondot fordítanak arra, hogy színes rendezvényekkel örvendeztessék meg a tanulókat, a nemzeti ünnepeket pedig kiemelten fontosan kezelik. Vig Áron hozzátette, Czene Ferenc egy olyan személy, akinek izgalmas életútja van, 1956-ról és magáról az életről is komoly üzeneteket tud átadni a fiataloknak.

Archív kép nem érhető el

Varga Árpád Zsolt rendező elmesélte, hogy 1990-ben a Magyar Televíziónál dolgozott és egy interjú kapcsán ismerte meg Czene Ferencet. A forradalmár az interjúban elmondta, hogy hogyan szökött át a határon, majd amikor visszatért, határsértőként elvitték őt az őrszobára. Ott a 33 éve lejárt személyi igazolványát mutatta meg és közölte, hogy a születés jogán kíván az országban tartózkodni és szavazni. Ezt az anyagot Varga Árpád Zsolt vágta össze, amit elküldött Czene Ferencnek, később pedig felvették egymással a kapcsolatot. Mindez sorsdöntő fordulat volt a rendező életében.

Varga Árpád Zsolt 2011-ben döntötte el, hogy szeretné feldolgozni Czene Ferenc igen gazdag és izgalmas életútját. A forradalmár még egy olyan cégnél is dolgozott, amely a NASA munkájába is besegített, de Los Angeles-ben a magyar emigrációs politikai életnek is aktív szereplője volt. Varga Árpád Zsolt hozzátette, mindig megdöbbenti, hogy bár Czene Ferenc hazájától majdnem 10 000 km-re él, mégis végig erős maradt a magyarság tudata és sokat tett hazájáért.

A rendező azt is elárulta, hogy a film egy életutat mutat be, nem kizárólag ’56-ra fókuszál. Ehhez viszont rengeteg archív anyagot kell beszerezni, ezért is van még folyamatban a film.

Archív kép nem érhető el

Czene Ferenc, aki fél évet Magyarországon, felet pedig Amerikában van, elmondta, nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy itt lehetett. Hozzátette, nem azt fogja mondani, amit másoktól hallott, hanem azt, ami vele történt meg, hiszen annyi ’56 van, ahányan túlélték.

Számára a forradalomban eltöltött 12 nap maradandó élmény volt. Az akkori hangulatot így festette le: „Inkább meghalunk, de nem élünk így tovább!”. Most viszont, ahogyan ő fogalmazott, nem kell meghalni, egyszerűen élni kell. A szabad életre mindenkinek joga van.

Elmesélte azt is, hogy hogyan került kapcsolatba a forradalommal, milyen szerepet vállalt benne. Elmondta, hogy inkább szervezőként tevékenykedett, de volt rá példa, hogy ő is fegyvert fogott. Még a Sztálin-szobor ledöntésénél is jelen volt.

Archív kép nem érhető el

A diákoknak ez egy remek lehetőség volt arra, hogy közelebb kerüljenek a múlthoz és a forradalommal kapcsolatos kérdéseikre egy olyan személy adjon választ, aki azt testközelből élte át.

Varga Árpád Zsolt jóvoltából kaptunk képeket a forgatásról:

Emellett a készülő film egy részletét is meg lehet tekinteni:

Külső tartalom megnyitása