A kancellár szerint ugyanakkor a befogadott menekülteknek gyorsan integrálódniuk kell a társadalomba.

Az európai menekültválság kezelésének legfőbb német irányelveiről tartott beszédet Angela Merkel a helyi törvényhozás alsóházának első őszi ülésén. A kancellár hat pontban foglalta össze Berlin menekültpolitikáját.

Merkel a tartósan Németországban maradó, valóban oltalomra szoruló menekültek gyors integrálását nevezte a legfontosabb feladatuknak. Mint mondta, kezdettől fogva törekedni kell a menekültek német nyelvi oktatására, egyúttal munkához kell segíteni őket, hogy hasznos tagjaivá váljanak a társadalomnak.

A második körben arról beszélt, hogy a menekült vagy más menedékjogi státusra nem jogosult menedékkérőknek távozniuk kell az országból.

Harmadik pontban kijelentette, világossá kell tenni, hogy a menekültként elismert embereknek be kell tartaniuk a Németországban érvényesülő szabályokat.

Nem hunyhatunk szemet, ha az integrációtól elzárkózó társadalmi közegek alakulnak ki, nem hagyhatunk teret párhuzamos társadalmaknak – mondta a politikus.

Negyedik elemként a többségi társadalomban megjelenő, idegenellenes hangok elleni fellépést jelölte meg.

Ötödik pontként a közös, európai uniós válságkezelés fontosságát emelte ki, rámutatva, hogy a menekültválság nem oldható meg pusztán nemzeti szinten”.

A terhek kötelező, arányos elosztására és a szolidaritásra vonatkozó, régóta hangoztatott német igény mellett arról is beszélt, hogy sokkal szorosabban kell együttműködni a kibocsátó országokkal és a tranzitállamokkal. Kiemelte, hogy Berlin és Brüsszel is intenzívebb párbeszédre törekszik az ankarai vezetéssel, és úgy vélte, lehetetlen állapot, hogy a török-görög határ térségében embercsempész hálózatok működnek, miközben Törökország és Görögország is NATO-tagállam.

Angela Merkel hatodik elemként a menekülthullámmal kapcsolatos geopolitikai összefüggésekről, a menekülthullámot kiváltó konfliktusokról beszélt. Hangsúlyozta, komoly belpolitikai következményekkel járhat, ha a külpolitikában vagy a nemzetközi fejlesztési együttműködés területén dolguk végezetlenek maradnak. Úgy látja, a geopolitikai fejlemények és Németország belső viszonyai közötti egyre szorosabb összefüggés, így a mostani események csak a kezdetet jelentik”, az új helyzetre azonban fel kell készülni.