Egészségügy Nem kell bezárni a szegedi klinika geriátriai osztályát
Átszervezésre szükség van ugyan, de továbbra is ellátnak mindenkit.
Nyolcvanöt éves volt.
Életének nyolcvanötödik évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas író, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tagja - adta hírül az MMA nyomán a távirati iroda.
Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten, a Józsefvárosban. Már gimnazistaként írt verseket, novellákat. Az érettségi után a Színművészeti Főiskolára és egyetemre is jelentkezett, de egyik helyre sem vették fel.
1951 és 1961 között könyvelőként, népművelőként és művészeti előadóként is dolgozott.
1956-ban beiratkozott az ELTE bölcsészkarának magyar és történelem levelező szakára. Diplomáját 1961-ben szerezte meg, ezt követően 1970-ig általános iskolában, majd a Vörösmarty Gimnáziumban tanított.
Több művének élményanyagát, témáját is iskolai tapasztalatai adták. 1976-ban szabadúszó lett, akkor már több regény és novelláskötet (4447, Tartozik és követel, Napok, Szeretteink, szerelmeink, A reimsi angyal) volt mögötte. 1970-ben felvették a Magyar Írószövetségbe, majd 1986-ban annak alelnökévé, 1990-ben pedig elnökévé is megválasztották.
Szívesen vett részt a közéletben, tagja volt a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete elnökségének, az Artisjus vezetőségének, vezette az Arany János Alapítvány kuratóriumát, a Nemzeti Színház Baráti Társaságot és az Evangélium Színház Baráti Körét. 1998-tól az Írók Szakszervezetének elnöki tisztségét töltötte be, 2000 és 2006 között elnökölt a Nemzeti Kegyeleti Bizottságban. 1992-ben részt vett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia megalapításában, 2001-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjai sorába választotta.
Archív kép nem érhető elForrás: MTI/Mohai Balázs
Írói pályáján két, egymással természetes módon összefüggő korszakot különböztetett meg, ezek közt a határt a Napok című 1972-es regényében jelölte meg. Első művei a klasszikus hagyományokban gyökerező, a cselekmény és az árnyalt lélekábrázolás fontosságát hangsúlyozó írások. Szereplői többnyire szeretetre vágyó, boldogulást és társat kereső lányok, asszonyok. A hetvenes évektől írásai filozofikusabbá váltak, az emberi lét történéseit, az anyagi világ összefüggéseit egy magasabb rendű létezés dimenzióiban vizsgálta, stílusát ekkortól nevezik spirituális realizmusnak.
Életszemléletének, világképének kialakulásában nagy szerepe volt a Biblia és az antropozófia tanításainak, mestereinek Lev Tolsztojt, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijt, Hamvas Bélát, Kodolányi Jánost és Várkonyi Nándort tartotta. Nagy sikert aratott Szegény Sudár Anna című naplóregénye és a több mint húsz kiadást megért, filozófiai mélységű, az öregedés, az elmúlás problematikáját újszerű módon megközelítő Ne féljetek című regénye is.
Legismertebb művei közé tartozik még a Mindhalálig és a Jákob lajtorjája című regény, de népszerűek az esszékötetei és a versei is. Számos művének színpadi változatát, rádió- és tévéjátékát is bemutatták, műveit idegen nyelvekre is lefordították.
2007-ben jelent meg Godot megjött című műve, 2012-ben pedig Éhes élet című regénye, amelyben megértő iróniával és józan tárgyilagossággal beszélt az öregedésről, a halálról, a fiatalok és az idősek családon belüli kapcsolatáról, a rontott és élő szerelmekről.
2015-ben adták ki Válaszoltam című interjúgyűjteményét. A 2008-as Szeretet szigetek és a 2013-as A remény ablaka című beszélgetős kötetek után 2015-ben jelent meg a hit, remény és szeretet kérdését körbejáró trilógiájának harmadik kötete, A hit kapuja. A csütörtökön kezdődő Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Átvilágítás című önéletrajzi regénye, amelyben megvonta élete mérlegét.
Az írónő sokrétű munkásságáért számos rangos elismerést kapott: 1970-ben József Attila-, 1994-ben Kossuth-, 1999-ben Magyar Örökség- és Tiszatáj-, 2000-ben pedig Magyar Művészetért díjat kapott, 1999-ben övé lett az Év Könyve jutalom, 2003-ban az Arany János-nagydíj, majd 2004-ben a Prima Primissima díj is.
1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2002-ben a Köztársasági Elnök érdemérmével tüntették ki. 2005-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett. 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét és Budapest díszpolgári címét is. 2013-ban Bocskai István-díjban részesült és átvette az Emberi Méltóság Tanácsának kitüntetését. 2014-ben Kossuth Nagydíjjal tüntették ki a magyar prózairodalom területén létrehozott kimagasló életművéért, valamint az urbánus irodalom nemzeti és keresztény ágának kiemelkedő képviseletéért. Ugyanabban az évben az első alkalommal odaítélt Nemzet Művésze címben részesült, és megkapta a Magyar Szabadságért díjat.
Írói pályája senkiéhez sem hasonlít; spirituális realizmusnak, az isteni és az emberi szint találkozásának nevezett életfelfogása erkölcsi és írói programként is beérett" - olvasható az MMA honlapján közzétett méltatásban
Jókai Annát a Magyar Művészeti Akadémia és a józsefvárosi önkormányzat is saját halottjának tekinti.
Átszervezésre szükség van ugyan, de továbbra is ellátnak mindenkit.
Száz kutató veheti át a PhD-fokozatát igazoló oklevelet.
Karsai Krisztina jogászprofesszort kérték fel a helyi külképviselet vezetésére.
Levendulanapokat tartanak az egyetemi arborétumban.
Helsinkiben találtak megfelelő párt neki a vadaspark munkatársai.
Címkefelhő
| Kóbor kutyák Makón | |
| Makón beköszöntött a jégkorszak | |
| Veterán járgánycsodák Mindszentről | |
| Nem felejtik el ezt Magyarországnak | |
| Vásárhelyről is segítenek a daganatos kisfiún |
Lehet, hogy te jobban tudod? Kommenteld a cikket!