Esemény Fejlesztés, játék, móka és kacagás az Aranyossyban
„Szenzoros" napot tartottak az Aranyossyban.
A kancellárminiszter szerint sehol a bocsánatkérés, egy szimbolikus gesztus az egykori antant hatalmak jogutódjai részéről Magyarország felé.
Trianonról a múltban és manapság csak a magyarok beszélnek. A többiek hallgatnak vagy elhallgatnak, rosszabb esetben pedig elhallgattatnak más hangokat is - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a makói országzászló szerdai újraavatásán. Szavai szerint „Trianon gyászmunkáját még mindig nem végeztük el" az emlékművek és országzászlók ugyanis csak a szégyen egyik felét mutatják meg - csak az áldozatokat, az elkövetőket, a cinkosokat és a diktátum haszonélvezőit nem.Sehol a bocsánatkérésnek, a múlttal való szembenézésnek, a magyarok megkövetésének legalább egy szimbolikus gesztusa az egykori antant hatalmak jogutódjai részéről - mondta a politikus.
Beszédében rámutatott, világossá kell tenni egész Európában, hogy Trianon egy diktátum volt, „történelmi igazságtalanság egy nemzettel szemben", s ezért az egész nyugati világ máig adósa Magyarországnak. Mint fogalmazott, „békés és józan nép vagyunk', így ma már „földet vissza nem kérünk", de elvárjuk, hogy legyen vége a Kárpát-medencében „a magyarok lopakodó elnyomásának" és asszimilálásának, hogy a magyar helység- és utcanévtáblák mindenütt megmaradhassanak, a magyar nyelvű kulturális és oktatási intézmények ugyanolyan esélyekkel és jogokkal működhessenek mint az adott államot alkotó többségi nemzeté.
Követeljük, hogy a magyar kisebbségek politikai érdekképviselete az adott állam területén ne tiltott vagy tűrt, hanem támogatott tevékenység lehessen, a magyarok autonómiát kaphassanak ott, ahol a kulturális és gazdasági helyzetük éppúgy feljogosítja őket, mint a katalánokat vagy a dél-tiroliakat Európa más tájain! - mondta miniszter.
Fotó: Bornemissza Péter
Elhangzott, a trianoni diktátum évfordulója nem a felejtésre, hanem a szembenézésre, az erkölcsi, politikai jóvátételre alkalom. Az országzászlók erre a kötelezettségre emlékeztetnek; nemcsak minket magyarokat, hanem a szomszédainkat és a közös Európa vezetőit is.
Erős Európa csak erős nemzetállamok egyenlő szövetségéből lehet, egyenlő nemzetállamokról pedig nem beszélhetünk addig, amíg az egyiknek ünnep az, ami a másiknak gyásznap - mondta a kancelláriaminiszter.
Fotó: Bornemissza Péter
Az országzászló a nemzet egységének szimbóluma: „megkiáltja" azok fájdalmát, akik a határ másik oldalán nem állíthatnak emlékművet, kifejezve ezzel a nemzethez való hűségüket - erről már Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszélt. Mint fogalmazott, mi magyarok hisszük, hogy minden nemzetnek és nemzetrésznek joga van a létezéshez, ugyanakkor elvárjuk, hogy elfogadják, nekünk magyaroknak is jogunk van a létezéshez, nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben, a Felvidéken, a Délvidéken, a Kárpátalján is, mindenütt ahol magyarok élnek.
Beszédében arra is kitért, szerinte a trianoni tragédia azért történhetett meg, mert „egy olyan kormány jutott hatalomra, amely nem tartotta értéknek a nemzeti létet, tudatosan szétverte a hadsereget, államigazgatást, megbénította a magyar nemzet önvédelmi reflexeit."
Fotó: Bornemissza Péter
Nem külső ellenségeink győztek le minket, hanem a belső árulók, akik nemzetellenes politikát folytattak - mondta, majd hozzátette, „ha erős nemzeti kormánya van Magyarországnak, akkor nem lehet minket legyőzni".
„Szenzoros" napot tartottak az Aranyossyban.
Két forintot csökkent a Mol.
A szombathelyi ügyvéd és képviselő ellen a NAV Csongrád megyei igazgatósága folytat nyomozást, egy, a nevéhez köthető iskolaszövetkezet miatt.
Fotók a szegedi arborétum rózsakertjéből.
Száz-kétszáz méteren lezárták a környéket.
Címkefelhő
Lehet, hogy te jobban tudod? Kommenteld a cikket!